Így bele is vetettem magam már reggel igazán az önéletrajzom "átdánosításába", ami a Word szerint 202 percembe került, persze ebben benne vannak a nyújtózkodásra szánt percek is. Utána pedig motivációs levelet írtam, ami csak 114 perc volt, viszont nem nagyon álltam meg közben pihenni. Részletes információt kerestem hotelekről, hogy miért is pont hozzájuk szeretnék menni. Miután befejeztem persze el is küldtem először egy helyre, aminek a honlapján ott is van, hogy szívesen fogadják a jelentkezéseket akkor is, ha éppen nincs üres pozíció. Ahová ezt írták persze semmilyen HR-es címet nem adtak meg, úgyhogy választhattam, hogy vagy a recepció címére küldöm vagy egyből a szállodavezetőnek. Persze az utóbbit választottam, a recepción úgyis egyből kitörlik az ilyen e-maileket. A pozitív hangulatot az is fokozta, hogy már reggel 10 óra előtt csengettek és meghozták a csomagomat otthonról, tele minden jóval :) A hazai ízek mindig akkor hiányoznak, amikor nem kaphatja meg az ember...
Kedden a lelkesedés nem hagyott alább, közben tanultam ezerrel és kaptam egy e-mailt is napközben, ami nagyjából így hangzott:
"Szia,
Természetesen segítek neked, gyere kedden az irodámba 10-12 óra között."
Tesséééék? Ez ennyire könnyen ment, és megérte a sok gondolkodás a motivációim részletes kifejtéséről? Úgy tűnik!! Vagy mégsem? Sok lelkendezés és ugrándozás után a lakótársaimmal, visszaültem a géphez, hogy válaszoljak. És akkor a szemembe tűnt, hogy hoppácska...ez egy másik, kb. 2 hete írt e-mailre jött válasz a Student Advisor-omtól (diák tanácsadó) a gyakorlattal kapcsolatban :D Hmmm végül is már erre a válaszra is vártam, csak valahogy rosszkor érkezett :D Viszont az pozitív, hogy időben észrevettem, így kedden legalább jó helyre fogok menni és nem "állásinterjúra" :D
A szociális életem tekintetében azt hiszem mérföldkőhöz érkeztem csütörtökön. Délután Leával tárlatvezetésen voltunk a Brandts Múzeumban, szörnyű volt. A kortárs művészetet továbbra sem értékelem sokra és ezután meg pláne nem is fogom. Mitől művész az, aki műanyag szemeteket meg limlomokat szed össze és egymásra teszi őket, majd belemagyarázza, hogy ezzel a mai társadalmi problémákat fejezi ki? Ezután szerencsére jobbra fordult az este. Átmentünk a Student House-ba, ahol az egyetemisták szoktak lógni, tanulni. Újabb embereket ismertünk meg, dumáltunk és végül továbbmentünk szórakozni! Ez most szerencsére nem alakult át várjunk a buszra hajnalban és tanulmányozzuk a részeg dánok viselkedését című sztorivá. Hajnal háromig simán bírtuk, közben persze átfutott az agyamon párszor, hogy vajon biciklivel fogok-e hazaérkezni vagy sétálnom kell. Már jó pár embernek ellopták a biciklijét, de remélem ebből kimaradok. Szerencsére sértetlen állapotban ugyanott találtam, ahol hagytam és fél négyre már haza is tekertünk. Pénteken pedig simán beértem délre az órámra. Az egyetemről egyenesen a városba mentem, ismét a Student House-ba, mivel Ki a szomszédod? című partink volt, hogy megismerjük jobban egymást. jól sikerült összességében, de utána a koncertről, amin maradhattunk volna, inkább távoztunk. Valahogy nem jött be a Kristal and Jonny Boy nevű formáció előadása. Hogy miért nem? Ezért:
Hétvégén végre eljutottam a helyre, amire már otthon is rápörögtem: az Egeskov kastélyba! A hideget leszámítva, napos időnk volt szerencsére, mert egyébként nem lett volna olyan jó élmény. A kastély körül meseszép kert van, tele labirintusokkal. A lakásból Justinát leszámítva mindannyian ott voltunk, és kifejezetten örülök neki, hogy végre gyarapodnak közös élményeink. Hárman azt hiszem egy hullámhosszon mozgunk, minden kezd egyre jobban alakulni, tervezgetjük a közös programokat. Mikor hazaértünk közösen csináltunk vacsit, utána együtt ettünk. Igazából ez volt az első, de remélhetőleg nem az utolsó ilyen alkalom.
Ezt a hetet igazán szerettem, mert ilyen sok jóban volt részem végre, és egyre több jön. A következő hét is tartogat néhány kellemes élményt, az első dán órámat és persze folyamatos álláskeresést. A legfontosabb és egyben legnehezebb az optimizmus megtartása, anélkül nincs előrelépés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése